ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A SZÉP KÁRTYÁRÓL

A Széchenyi Pihenő Kártya létrehozásának ötlete 2010-ben merült fel, amikor is a  Széchenyi  Klub Gazdaságfejlesztő Társaság egy olyan utalványtípus létrehozására  tett javaslatot, amely bankkártya-terminálokon keresztül használható, jól illeszkedik a cafeteria-rendszerhez, valamint kiemelkedik az eddigi támogatási formák közül megbízhatóságával, egyszerűségével és olcsóságával. Fontos szempont volt, hogy a béren kívüli juttatások rendszerén át adott állami kedvezményeket elsősorban a turizmusba csoportosítsa, segítve a gazdaság növekedését.

Az új rendszer alapos előkészítés után 2011 nyarán került bevezetésre: a munkáltatók a korábbi cafeteria elemek kiegészítéseként kedvezményesen akár 300 ezer forintot is juttathattak a szálláshely-szolgáltatók által elfogadható SZÉP Kártyára. A kártya 2011 októberétől átvette az Üdülési Csekkek szerepét, hiszen akkortól kezdve üdülési célú kedvezményes béren kívüli juttatást csak a SZÉP Kártyán át lehet adni a munkavállalóknak. Az Üdülési Csekk nem tűnt el azonnal a cafeteria palettáról: a korábban kiadott üdülési csekkek 2012. december 31-ig használhatók fel.

A 2012-es évre vonatkozó adótörvények jelentősen kibővítették illetve átalakították a rendszert: mindenekelőtt a kedvezményes juttatásként adható keretet 450 ezer forintban állapították meg. A kártyát a munkáltatóknak kell igényelniük és kiváltaniuk munkavállalóik számára, ami számukra díjmentes. A SZÉP Kártyára átutalt összeget a munkavállaló teljes egészében megkapja, a munkáltatónak pedig csak összesen 30,94 százalékos adó- és járulékterhet kell megfizetnie a juttatás után. (A nem kedvezményes cafeteria juttatások esetén ez 51,17 százalék 2012-ben).
A kártyára átutalt összeget a kártya felhasználásáról szóló kormányrendelet szerint teljes egészében fel lehet használni belföldi szálláshelyek, belföldi utazási szolgáltatások kifizetésére, melegétel vásárlásra, illetve rekreációs és szabadidő szolgáltatások vásárlására.

A SZÉP Kártya 3 alszámlája kezeli a lehetséges felhasználási területeket:

• A szálláshely-szolgáltatási alszámlára a munkáltatók kedvezményesen évi 225 ezer forintot utalhatnak át. Innen csak és kizárólag a szálláshelyek, valamint a belföldi utazások árát lehet fedezni.
• A rekreációs alszámlára kedvezményesen átutalható keret évi 75 ezer forint, amelyet szórakoztató és kulturális intézményekben (állatkert, vidámpark, színház, múzeum, hajózás) valamint az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásoknál (szaunákban és gőzfürdőkben, gyógyfürdőkben, edző- és fitnesz termekben, lovaglásnál, hazai sípályákon, valamint szoláriumokban és fogyasztó- és karcsúsítószalonokban) lehet felhasználni. Belföldi szálláshely költsége ezen alszámláról is fizethető!
• Az évi 150 ezer forintos kedvezményes kerettel rendelkező melegétel alszámláról éttermekben, büfékben, menzákon lehet költeni. Ezen keretből szintén lehet fedezni belföldi szálláshelyek költségeit is.

A SZÉP Kártyára év közben bármikor – akár jutalom-szerűen – is átutalhatnak a munkáltatók, miközben természetesen lehetőség van a bérkiegészítésként adott, megszokott havi átutalásokra is.

A kártyát készpénzfelvételre nem lehet használni, és kizárólag a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások ellenértékét lehet vele kifizetni. A fizetésre az elfogadóhely választása illetve lehetőségei szerint 3 módon van lehetőség: banki POS kártyaterminálokon vagy internetes felületen keresztül, illetve akár telefonos ügyintéző segítségével.

A SZÉP Kártya kibocsátásáról és elfogadásáról szóló kormányrendelet szerint a kibocsátóknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük, országos hálózattal kell rendelkezniük és minden 35 ezer főnél nagyobb településen szükséges olyan fiókintézményt működtetniük, ahol lehetséges a személyes ügyintézés. Fontos kritérium a bankkártya-kibocsátási és a cafeteria üzemeltetési tapasztalat is, ám bármely olyan pénzügyi intézmény csatlakozhat, amely megfelelő banki háttérrel rendelkezve eleget tud tenni a kritériumoknak.

A kormányrendelet meghatározza, hogy a kártya a munkáltatóknak és a munkavállalóknak sem kerülhet semmibe (a társkártyáért, vagy az elvesztett kártya pótlásáért lehet maximum 1500 forintos díjat felszámolni), de az elfogadóhelyek esetében sem lehet 1,5 százaléknál magasabb jutalékot kérni. A kormányrendelet értelmében a bankoknak biztosítaniuk kell az átjárhatóságot, vagyis saját elfogadóhelyi hálózatukban a mások által kibocsátott kártyákat is el kell fogadniuk. Ez az átjárhatósági rendszer még finomításra szorul, de a tervek szerint az utazási főszezonra már gördülékenyen fog működni.