SZÉP Kártya elfogadóhely - Gyulai Vár

Gyula város legrégebbi épített öröksége a több mint 600 éves vár, a valamikori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus sík vidéki téglavára. Nincs több olyan világi épületünk, amely ennyi Zsigmond-kori belső térrel rendelkezik. A sík terepen álló erődítmény az adottságoknak megfelelően a legkönnyebben hozzáférhető, helyben rendelkezésre álló agyag adta téglából épült.

A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt. A 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.

A vár 1566-ban (Szigetvár elestének évében) került török kézre, 63 napon át tartotta a hatalmas, megközelítőleg 30 ezres oszmán sereggel szemben mindössze 2 ezer várvédő. Ha sorra vesszük várainkat, alig találunk olyat, amit egy hónapnál tovább tudtak volna tartani, ehhez képest Gyula és védői 63 napig tartóztatták fel a hódítókat. A történelmi Magyarország területén csupán Nándorfehérvár, vagyis a legerősebb magyar erődítmény tudott hasonló teljesítményt felmutatni.

129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, akik a várat gazdasági célokra hasznosították: pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne. 1849-ben itt szállásoltak el két későbbi aradi mártírt: Damjanich János és Lahner György tábornokokat.

A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött meg, múzeum 1962, színház 1964 óta működik benne.

A gyulai vár 24 kiállító teremben mutatja be, hogyan rendezkedett be a várúr és a várúrnő, miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyverekkel harcoltak az elmúlt évszázadokban.

Történelme, megjelenése és hangulata Magyarország egyik legismertebb és leglátogatottabb várává teszi.

A gyulai Vár SZÉP Kártya elfogadóhely.