Fontos változások jöhetnek a SZÉP Kártya rendszerben - 2013.10.31

A hazai szállodaipar képviselői szerint a szektor teljesítménye idén elérheti a válság előtti szintet - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legfrissebb elemzéséből. A szövetség nagy jelentőséget tulajdonít a belföldi kereslet élénkülésében a SZÉP kártyának, ezért javaslatokat is megfogalmaz a döntéshozók felé. Ez nem az első javaslatcsomag, közben pedig a jövő évi adóváltozások körül is érkeznek az indítványok.

Így áll a szállodaipar

Elkészítette legújabb helyzetelemzését a szállodaiparról a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. A 2007-2012-es időszakról megállapítják: összességében a szállodák szobafoglaltsága, átlag szobaára romlottak, miközben az üzemeltetési költségek az inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek. A jövedelmezőség romlása kényszerhelyzetbe sodorja a szállodákat: csökkenteniük kell az üzemeltetési költséget, ami a szolgáltatások minőségét rontja. A 2011-es és 2012-es év hozott fordulatot a történetben, jelentős javulás történt az ágazat teljesítményében, de az eredmények még mindig elmaradnak a 2007-estől.

Az eddigi adatok arra utalnak, hogy 2013-ban folytatódnak a kedvező folyamatok a szövetség szerint. Várakozása szerint a belföldi keresletben, szállodai vendégéjszakák számában kis mértékű emelkedés valószínűsíthető, amiben várhatóan segít a SZÉP kártya terjedő felhasználása. A szövetség azzal számol, hogy 2013-ban a szállodaipar fő mutatószámai el fogják érni, meg fogják haladni a válság előtti év, 2007 eredményeit.

Itt vannak a javaslatok

Amellett, hogy új turizmus fejlesztési stratégia kidolgozását javasolja a szövetség, a kereslet élénkítésére is lépéseket ajánlanak. Itt külön kiemelik, hogy a szállodák iránti belföldi kereslet élénkítésében meghatározó szerepe lehet a SZÉP kártyának. A SZÉP kártya forgalom a szolgáltatók számára nagyon előnyös, mivel csupán 1,5% jutalék fizetésével jár szemben az üdülési csekk után fizetett 6%-kal.

A vendégek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Széchenyi Pihenőkártya. A SZÉP kártya felhasználására vonatkozó - az OTP felméréséből származó - 2013 évi adatok szerint bár a kártya 3 zsebe közül az un. szálláshely zsebbe az összes feltöltés 21,5%-a került, a 3 zseb kereskedelmi szálláshelyen történő felhasználhatósága eredményeként az összes költésnek kb. 40%-a ezeknél realizálódott.

A SZÉP kártya jelentőségét látva az MSZÉSZ azt javasolja, hogy tovább kellene növelni a kártya népszerűségét, felhasználását megfelelő marketingtámogatással. Ezzel teljesülhetne a cél, hogy a SZÉP kártya valóban betöltse azt a szerepet, amire azt létrehozó szánták, azaz a belföldi turizmus fejlődésének, a kártya tulajdonosok és családjuk pihenésének, rekreációjának elősegítését. A szövetség fontosnak tartja, hogy ne történjen olyan állami szabályozó változás, amely más cafetéria eszközök - első sorban az Erzsébet utalvány - felhasználási körének bővítésével, könnyítésével hátrányos helyzetbe hozza a SZÉP kártyát.

Mit mondanak mások?

Október elején érkezett a hír, hogy több érdekképviselet módosítaná a SZÉP kártyára vonatkozó szabályozást. A Magyar Fürdőszövetség, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, valamint a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége azt javasolta, hogy a Széchenyi Pihenőkártyát (SZÉP-kártya) 50 ezer forintig adómentesen vehesse igénybe minden olyan munkavállaló, aki 14 év alatti gyermeket nevel, valamint a sérült, fogyatékkal élő gyermekek után is, még ha felnőtt korú is a fogyatékkal élő személy. Ezt azzal indokolják, hogy a javaslat a családok részére biztosít további tehercsökkentést, és illeszkedik a kormányzat családi adózással kapcsolatos célkitűzéseihez: a munka melletti gyermeknevelést és a fogyatékkal élőket támogatja, s ezzel a turisztikai szektorban további munkahelyeket teremt. Ugyancsak adómentességet javasolnak 50 ezer forintig az 50 év feletti munkavállalók részére.

A szövetségek javasolják továbbá, hogy a SZÉP-kártya adó- és járuléktartalmát csökkentsék 15 százalékkal, vagy minimum állítsák vissza a korábbi 10 százalékos ehoszintet. A SZÉP-kártya után béren kívüli juttatásként 35,7 százalékos adót és járulékot kell fizetni.

A cafeteria rendszer kérdése azért is vált igazán aktuálissá, mivel jelenleg is zajlik a 2014-es adótörvények kidolgozása, a napokban meg is érkeztek az első módosítások ezzel kapcsolatban. Egy kormánypárti képviselő például azt kezdeményezte, hogy a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások éves összege a mostani maximum 500 ezerről 650 ezer forintra emelkedjen.

Forrás: portfolio.hu