Nagyon komolyan visszavetné a belföldi turizmust, ha a SZÉP Kártya átalakításával nem maradna meg a elkölthetőség korlátozása, ugyanis a készpénzben kapott cafeteriát kizárt, hogy ugyanolyan mértékben költsék üdülésre, mint eddig - vallják szakmabeliek. Leginkább a kisebb turisztikai cégek szenvednék meg a változást, ugyanis ők azok, akiknek bevételeik túlnyomó része a pihenőkártyákból származik.

A cafeteria-rendszer jelentős átalakítására készül a kormány, miután az Európai Bíróság februárban úgy döntött: nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy külföldi cégek nem bocsáthatnak ki Széchenyi Pihenő Kártyát (SZÉP) kártyát és étkezési utalványt. A múlt héten elhangzott: ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteria-rendszer 2017 januárjától. 

Aggódó szakmai szervezetek

A belföldi turizmus egyik legfontosabb forrását a SZÉP-kártyán keresztül realizálódó forgalom jelenti, ezért az utalványok kivonása, a juttatás készpénzesítése alapvető változásokat eredményezne az ágazatban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) vezetése testületi ülésen – a rövid idő miatt – egyelőre nem alakította ki álláspontját, javaslatait a cafeteria-rendszer tervezett átalakításával kapcsolatban – tájékoztatta a Profit7.huot Niklai Ákos, a szövetség elnöke. Ám a részletek megbeszélésére, a kormányzati elképzelések megismerésére a szövetség ügyvezetése a kormányzat és a javaslattevő kamara rendelkezésére áll. Ugyanakkor az MSZÉSZ kéri a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát a tervezett intézkedés hatásainak felmérésére, a vállalkozók véleményének, érdekeinek képviseletére.

Niklai Ákos elmondta: a korábbi üdülési csekk, majd az elmúlt években a SZÉP-kártya a lakosság pihenését, rekreációját, munkaképességének javítását szolgálta, egyben segítette a gazdaság további fehérítését. A korszerű SZÉP-kártya-rendszerben a korábbi bürokratikus nyilvántartások már megszűntek, a kormány javaslatára bevezetett három zseb pedig szélesebb választási lehetőséget biztosít a munkavállalók részére.

Niklai Ákos elmondta: az elmúlt években a szállodák belföldi szobaárbevételeinek mintegy 20-25 százalékát fizették ki SZÉP-kártyával, de ismernek olyan szálláshelyeket is, ahol a kártyával realizált bevételek elérték az ötven százalékot is. Tavaly a SZÉP-kártyás szálláshelyi költés hét százalékkal nőtt és összesen mintegy 83 milliárd forintot tett ki - ebben a szálláshelyi költés mellett jelentős vendéglátó és szabadidős forgalom szerepel -, mintegy 14 milliárd forintos áfa-tartalommal. A SZÉP-kártya megszüntetése elsősorban a vidéki szállodákat, kereskedelmi szálláshelyeket érintené súlyosan, amelyekben nagyon magas a belföldi vendégéjszakák aránya. Ezen szálláshelyek között sok a kis méretű szálloda, panzió, falusi szálláshely, tehát a mikro- vagy kis- és középvállalkozás.Az MSZÉSZ elnöke arra is rámutat, hogy a bevételek hazai elköltése nemzetgazdasági érdek. Az elnök hozzátette: a belföldi turizmusnak a SZÉP-kártya eltűnése nyomán prognosztizálható csökkenése negatívan hatna a költségvetési és önkormányzati bevételekre, egyben csökkentené a helyi marketingre, a TDM-szervezetek tevékenységére fordítható összegeket is. Így a TDM-szervezetek és a TDM-irodák is nehéz helyzetbe kerülhetnek.

A turizmus.com-nak Barkó Károly, a Hunguest Hotels PR- és reklámigazgatója elmondta: a SZÉP-kártya esetleges megszüntetéséből adódó kiesést a szállodavállalat is nagyon megérezné, hiszen ez egy csatornázott bevétel, a készpénzben pluszként kapott összeget nem valószínű, hogy – legalábbis a jelenlegi mértékben – erre a célra fordítanák azok, akik ezt a juttatást kapják. A Hunguestnél egyébként az árbevétel valamivel kevesebb, mint tíz százaléka származik a SZÉP-kártyás forgalomból, ez a tavalyi év árbevételét tekintve körülbelül egymilliárdos tétel.

A wellnesshoteleknek övön aluli ütés

A wellnesshotelek számára valóban övön aluli ütés lenne, ha a kormány jövőre megszüntetné az Erzsébet utalvány mellett a SZÉP kártyát, és ezt az összeget inkább a munkabérhez csapná, valamiféle – jelenleg még nem tisztázott - béren kívüli juttatás formájában – derül ki a turizmus online portál összeállításából.  

„Drámai lesz a helyzet, ez teljesen nyilvánvaló”- fogalmazott ez ügyben az egyik hazai sikeres hotel, az alsópáhoki Kolping Hotel Spa ß Family Resort igazgatója, Baldauf Csaba, majd hozzátette, ha a munkavállaló nem a kártyán, hanem a béréhez hozzátéve kapja ezen túl ezt az összeget, biztos másra költi, nem pedig nyaralásra, pihenésre, mint eddig tette.” Az igazgató megítélése szerint ez a hazai vidéki szállodák bevételeinek 25-30 százalékát érinti majd negatívan, sőt, kisebb vidéki házak esetén akár 35 százalékát is jelentheti a bevételeiknek. Náluk, Alsópáhokon kevesebben érkeznek SZÉP Kártyával, de így is árbevetélük 14 százalékkal csökkenhet, ha bevezetik ezt az új intézkedést.

Hasonló véleményen van az egyik jelentős hazai szállodai portfólióval rendelkező üzemeltető cég, az Accent Hotels Management (AHM) marketing vezetője, Kerek Péter is. Cégüket már csak azért is érintené igencsak érzékenyen a javaslat, mert házaik SZÉP kártya területen kimagaslóan jól teljesítenek. „Mi már most el kezdünk azon agyalni, hogy pótoljuk majd azt a jelentős kieső összeget, amelytől kénytelenek leszünk elbúcsúzni, ha ez a tervezet törvényerőre emelkedik, és ne adj’Isten életbe lép. Hiszen nem kis összegről, házaink bevételének mintegy 30 százalékáról van szó, ezt a kieső összeget másképp behozni – nagy kihívás lesz, egyelőre nem is tudjuk rá a megoldást.”